Topoláneket nincs miért irigyelni

Az elveszített választások után Mirek Topolánek miniszterelnök két oldalról érkező nyomás alá került.

Riválisa, Pavel Bém prágai főpolgármester Topolánek pártelnöki tisztjére törekszik, kormányfői tisztségében azonban meghagyná. No igen! Egyrészt meg sem választanák, másrészt azzal kormány is bukna. A három pártból álló koalíció mandátuma 2010-ig szól. A kormányt azzal a föltétellel tolerálná Bém, hogy sor kerül a miniszterelnök „mély önreflexiójára” (korábban elvtársi önkritikát hívták az ilyesmit), másik föltétele a kormány gyökeres átalakítása.

Az ellenzéki szociáldemokrata párt (ČSSD) elnöke mostani, „elsöprő győzelme“ után, sejtetni engedte, hogy a Topolánek-kabinetet másfél évig elviselné, amennyiben alapjaiban megváltoztatja politikáját, legfőképpen leállítja a „népellenes reformokat“ (Paroubek emellett komoly és lényegbevágó kifogásai vannak Topolánek kormányának külpolitikájával kapcsolatban is).

Bémet és Paroubeket a egy és fél év alatt teljesen kompromittálódó impotens kormány elképzelése kapcsolja össze. Paroubek aztán a parlamenti választásokat is hasonló arányban nyeri meg, mint a mostani megyei és szenátusi voksolást, Bém pedig megerősíti pozícióját abban, ami a Polgári Demokrata Pártból (ODS) marad.

A kabinet sorsa formálisan parlamenti erőviszonyokon múlik. A bizalmi szavazásból kiderült, hogy a 200 képviselő 97 szavazatát bírja a kormány, míg az ellenzék 96-tal rendelkezik. A maradék azonosítatlan. (A szavazás eredménye abból a szempontból is érdekes, hogy két polgáris demokrata honatya, Juraj Raninec és Jan Schwwippel ezúttal a kormány mellett voksolt). Ebből kifolyólag az ellenzék a kormányt megbuktatni ugyan nem tudja, ám az sem tud semmi értelmeset végrehajtani.

Hogyan akarja vajon ebben a helyzetben Topolánek kormányfő megóvni „a jobbközép szavazókat megszólító felelős, nyitott, liberális-konzervatív, euroatlanti irányultságú, Európa-barát párt vízióját”?

Topolánek valószínűleg meggyőzi pártjának kongresszusát, ám győzelme halvány lesz ahhoz, hogy a fenti politikát a gyakorlatban meg tudja valósítani, egyrészt saját pártjának leendő elnöke, másrészt a posztkommunista ellenzék agresszív vezére miatt, ráadásul elégséges törvényhozási többség híján van. A kormány agóniája folytatódik, az ellenzék füttyére táncol majd

Ez a megoldás a lehető legrosszabb, hiszen alapvetően jó elképzelések kompromittálásához vezet. Igaz, hogy ami valószínű, az azért még bizonyos. De hogy mi is a jó megoldás, az nem a politikai elemző, hanem a gyakorlati politikus dolga. Csehország polgáraként csak azt szeretném, ha a jövőben is legyen egy párt, melyre, ha fogamat összeszorítva is, de szavazni tudok. Sem Paroubek Szociáldemokrata Pártja, sem Bém ODS-e nem ilyen.

Kövér Gábor fordítása
Události (Események) 2008. November 3.