Prágában és Budapesten íródott szöveg (Petr Pithard és Göncz Árpád felhívása)
Kezembe került Petr Pithart és Göncz Árpád alábbi felhívása, amelyet egy sor jelentős európai személyiség írt alá. A felhívással kapcsolatban érdemleges fenntartásaim vannak. Közlöm a felhívás szövegét, eddigi aláíróinak névsorát (kezesség nélkül), valamint állásfoglalásomat. Meggyőződésem szerint a régi sérelmek felemlítése hasznos lehet.
Bohumil Doleal
A harmadik évezred elején a kegyetlen balkáni lecke után az Európai Unió kapui kitárultak. A kontinens közepéről azonban olyan hangok hallatszanak, amelyek az elmúlt évszázad háborúihoz kapcsolódó traumákat élesztik újjá. Föltépik a régi sebeket, s a hajdani sérelmek emlékét idézik. Az egyesült és így békés Európa felé mutató szövetségesi viszonyt megtorpedózni látszanak a nemzeti múlt sötét mítoszai, a régi idők vetélkedéseivel visszaélő manipulációk.
Az egykori sérelmek visszhangjaként azonban még régibb sebek és sérelmek tűnnek elő. Vajon melyik közép-európai nemzetet nem ért sérelem? S közülük melyik nem követett el igazságtalanságokat?
Vajon akarjuk-e, hogy mindezek miatt az egyesült Európában is helyet találjanak a történelem lomtárából előkerült betolakodók, köztük Schicklgruber néptárs és Dzsugasvili elvtárs? Hitler és Sztálin évtizeden át Európa szétverésére tört. Bennünket, európaiakat ezáltal - paradox módon - arra késztettek, hogy végre hozzálássunk az egység kialakításához, többek között annak révén, hogy a többségek és a kisebbségek viszonyának a kiegyensúlyozására törekszünk.
A mai, a nemzetek identitását óvó közös Európa jelenti az egyetlen megbízható védelmet a kísértéssel szemben, hogy hajdani sérelmek gazdag tárházából merítsünk. Ez az Európa nemzetállamok szövetségét jelenti, s meg is marad annak, bármilyen formát öltsön is. Mind ez ideig azonban ott húzódik a határa, ahol valaha a vasfüggönyt leengedték.
Ne ringassuk most magunkat abban az illúzióban, hogy ami a politikai tömeggyűlések szónoki emelvényein látható és hallható, az csak elhasználódott, régi film. A közép-európai tragédiák ugyanis groteszk játékként kezdődnek: valaki emelkedetten szónokol, rámutat az ellenségre, s a tömeg lelkesen tapsol neki.
Felszólítjuk hát mindazokat, akiknek a szavára figyelnek, valamint a politikusokat is, hogy odahaza, a maguk országában és mindenütt másutt, szálljanak szembe a "nemzetinek" mondott retorikával, az olcsó populizmussal, még ha nem látszanak is többnek politikai giccsnél.
Ne hagyjuk magunkat elcsendesíteni azzal, hogy a történelem tragédiái bohózatként ismétlődnek meg.
A bohózatok ugyanis sokszor torkollnak tragédiába.
A felhívást aláíró személyiségek névsora:
Göncz Árpád volt köztársasági elnök,
Konrád György író,
Esterházy Péter író (Magyarország);
Martin Bútora szociológus, Szlovákia amerikai nagykövete,
Peter Zajac író, kritikus,
Szigeti László, a pozsonyi Kalligram Könyvkiadó igazgatója,
Bugár Béla, a szlovák törvényhozás alelnöke, a Magyar Koalíció Pártja elnöke,
Ján Figel külügyminisztériumi államtitkár (Szlovákia);
Erhard Busek, a Délkelet-európai Stabilitási Egyezmény főkoordinátora, volt osztrák alkancellár,
Franz König bíboros,
Heinz Fischer parlamenti elnök (Ausztria);
Gerd Weisskirchen parlamenti képviselő,
Günther Grass Nobel-díjas író,
Antje Vollmer parlamenti képviselő,
Wolfgang Thie, a német parlament elnöke (Németország);
Adam Michnik, a Gazeta Wyborcza főszerkesztője,
Bronislaw Geremek volt külügyminiszter,
Wladyslaw Bartoszewski volt külügyminiszter,
Jacek Kuron egykori ellenzéki aktivista, volt munkaügyi miniszter (Lengyelország);
Petr Pithart, a cseh szenátus elnöke,
Karel Schwarzenberg herceg, a cseh elnök irodájának volt kancellárja,
Václav Maly püspök,
Jan Kasl volt prágai főpolgármester,
Petra Buzková, parlamenti képviselő, a szociáldemokrata párt volt alelnöke (Csehország);
Daniel Cohn Bendit, az Európai Parlament tagja,
Jacques Rupnik politológus (Franciaország)
|