Hej, hej, a személyiségé a hely…

Mikor nemrégiben Cyril Svoboda Hana Marvanovával az oldalán "független személyiségekkel" s a "civil kezdeményezések" vezetőivel találkozott Brandýs nad Labemben, nyilvánvalóan nem is sejtették, milyen szellemet engednek ki a palackból. A "civil társadalom" politikába való bekerülésének gondolata kedvelt örökzöldje Havel elnöknek s a hozzá közelállóknak (Jiří Pehe); leginkább ezért nem volt képes az opportunista Svoboda politikai partnere azon javaslatának ellenállni, hogy az ODA távoztával megüresedett képviselőjelölti helyeket épp ezek az emberek foglalják el. (összesen 17 helyről van szó, ebből 4 biztos befutó helynek tűnik, ám tekintettel a "koalíció" támogatottságának várható zuhanására ez is nagy valószínűséggel csak meddő vágy marad. Nem szeretném az igazi civil kezdeményezések jelentőségét kisebbíteni. Mindenütt helyük van, ahol a politika egyelőre nem képes súlyos döntésekre, mivel nem érzi a közvélemény kellő támogatását (ez gyakorta előfordul környezetvédelmi kérdésekben, ám például akkor is, ha a nemzet múltjának sötét oldalával kell szembenézni.) Föladatuk, hogy a problémákat napirenden tartsák addig a pillanatig, míg azokra a közvélemény figyelme rászegeződik s a politikusok valamelyike fölkarolja. Az is nyilvánvaló, hogy eredeti, önálló nézetekkel bíró egyéniségek nélkül a tudomány, a kultúra, sőt a politikai publicisztika is elhalna, megrekedne. A baj akkor kezdődik, mikor ezek az emberek megfeledkeznek küldetésükről s politikai erőként próbálnak megszerveződni. Nincs ebben semmi csodálatos, a két világháború között híres könyvet írt erről Julien Benda. Valami hasonló történt Marvanová elnökasszony fölhívását követően. Összegyűlt ötven "személyiség": s ahhoz hasonlóan, ahogy a zaporozsjei kozákok levelet írtak a török szultánnak, a két párt vezetőjének szóló levelet alkottak. Hajlandóak lealacsonyodni a politikai együttműködésre a politikus bunkókkal, ám csupán előre meghatározott föltételek között: "A jelöltek kibővítésének egyedül akkor van érteleme, ha a független személyiségeket respektált partnerként fogadják el, akiknek joguk van a közös program alapelveibe s a jelöltállításba beleszólni." A független személyiségek fejtegetéséből csudálatos mód az is kiderül, hogy egyedül maguktól függenek. Ahogy például Jakub Patočka kijelentette: "Semmilyen személyes, csupán csoportos ambícióm van." Ez végül is jellemző: többségük nem akar személyesen belekeveredni a politikába, csupán a programra és a jelölt-állításra akar hatással lenni s természetesen a politikai koalíció "harmadik pillérévé" válni. Mi köti össze e tarkabarka társaságot? A múltban nagy visszhangot keltő, de végül is kudarcba fulladt akciók során jöttek össze (Impuls 99, Köszönjük távozzatok, a televíziós válság). Föl tudták ébreszteni a tömeghisztériát s mielőtt apadni kezdene, vitetik magukat a hullámain. Jó kapcsolatuk van Havel elnökkel s szenvedélyesen gyűlölik az ellenzéki szerződést, Klaust, Zemant, az ODS-t, s kisebb mértékben a szociáldemokratákat. Híján vannak a szervezett struktúrának, a tagságnak, a kidolgozott politikai programnak. Közvélemybéli támogatottságuk virtuális, egy mandátumot sem hozna. Nem képesek a politikában oly szükséges csapatmunkára. A tagok számáról már beszéltem. Arany ODA! A jól szervezett ODS-szel s a kicsivel kevésbé jól szervezett Szociáldemokrata Párttal való összecsapásban ezek a káoszcsinálók a hivatalos hadsereggel szembenálló parasztlázadók sorsára jutnának. Ajánlatuk így hangzik: semmit sem tudunk ígérni: sem hatékony segítséget, sem szolidaritást és lojalitást ( mely nélkül politikai együttműködés nem lehetséges, lásd Beránek úr kijelentéseit a függetlenségről), sem politikai gyakorlatot, sem szavazatokat. Annál többet akarunk tőletek: a koalíció harmadik pillérének a szerepét, további képvielőjelölti helyeket, s azt a lehetőséget, hogy mindenbe beleszólhassunk, ami eszünkbe jut. A másik fél számára nem jó belépő ez.

Marvanová elnökasszony a független személyiségeket és civil kezdeményezéseket istápolva (természetesen a szó átvitt értelmében) Bunuel híres hősnőjének, Viridianának az irigylésre csöppet sem méltó helyzetébe kerül. S hasonlóan Viridanához, maga tehet erről. Következményei koalíciós partnere a KDU számára azonban katasztrófálisak lehetnek , a "személyiségek" hektikus kezdeményezései hamarosan szétzilálják a Szabadság Uniót, de a koalíciójának támogatottságát nem erősítik: ellenkezőleg e vad keltetőgép extrém ötletei elbizonytalaníthatják a hagyományos néppárti szavazóbázis egy részét.

A néppártnak még lehetősége van arra, hogy a választások előtt megmentse saját bőrét: meg kell próbálniuk az utolsó pillanatban megegyezni a Szabadság Unió realista szárnyával, melynek a választási harc forradalmi stratégiájával szemben fenntartásai vannak, valami a CDU/CSU-hoz hasonlót létrehozva a Szabadság Unió maradékát a független káoszcsinálókkal s fejreesett elnöknőjükkel könnyen megjósolható sorsukra hagyni.

Másképp ki kell majd egészíteni az új koalíciós szlogent: "Rendbe tesszük a dolgokat, magunkkal kezdjük." - s magunkkal is végezzük.

Események, 2002. 2. 10.
Kövér Gábor fordítása