A cseh kultúrmisszió sikerei

Hazánk, mint ismeretes, régóta (1918) a demokrácia bástyája. Ez jogosított föl minket arra, hogy a cseh tartományokhoz csatoljuk (ugyanúgy 1918-ban) Szlovákiát egy, a magyarok lakta szép nagy területtel együtt. Miközben a Szlovákiával való egyesülésnek tisztán volt valami karitatív jellege volt, a magyarok azért kerültek uralmunk alá, mert kevésbé demokratikusak és félelmet keltőek voltak.

A szlovákokkal és magyarokkal kezdettől fogva baj volt. Mikor Alice Masaryk megpróbálta meggyőzni a szlovák közvéleményt, hogy a elmaradott katolicizmustól a kritikai értelmen alapuló új, nem kinyilatkoztatott vallásosság felé forduljon, nem találkozott nagy megértéssel. Mikor csapataink a demokratikusabb fél jogával megpróbáltak Magyarországból még nagyobb szeletet kihasítani, szégyenletesen kiverték őket. Szövetségeseink cserben hagytak. Cserben hagytak 1945 után is és nem járultak hozzá a szlovákiai magyarok kitelepítéséhez. 1992 után össze kellett húznunk magunkat . Ez nagyjából hasznunkra vált.

A cseh kultúrmisszió sikertelennek bizonyult tehát? No, nem teljesen. Bizonyos eredményről mindenki meggyőződhetett a saját bőrén, jobban mondva a saját gyomrán keresztül, aki Magyarországról visszatérve, mondjuk az Esztergom és Párkány közti komppal átlépte a szlovák határt. Mindkét oldalon ugyanaz az etnikum, ugyanaz a népi építészet, a belvárosokban ugyanannak a szerencsétlen szocialista konstruktivizmusnak a maradványai. De elegendő betérni egy étterembe s az étlapra pillantani: Párkányban részben az otthoni illatok csapják meg Önöket: knédli is kapható. A nem kinyilatkoztatott vallásossággal ugyan sikertelen voltunk, de a cseh konyha győzött. Ahogy a törökök után a Balkánon a minaret, úgy maradt a csehek után a knédli Szlovákiában. Ez pedig az emberhezhez közelebb áll, mint a hideg kő.

Az Esztergom és Štúrovo (a lakossság többsége városát Párkánynak nevezi) már nem jár a komp. Az a híd helyettesíti, melyről már írtunk. A hídon át állítólag özönlenek az esztergomiak a párkányi boltokba knédlit vásárolni. Magyarországon ugyanis nem kapnak. Kulturális expanziónk békés úton folytatódik, újabb területet foglalunk el jóval azután, hogy, hogy a demokrácia bástyája összedőlt.

Peter Altenberg, a jeles bécsi publicista fiatalkorában eredeti témát választott érettségi tételül. A következő volt a tárgya: Amerika fölfedezésének hatása az európai kultúrára. A dolgozat egy szóból állt: burgonya.

A "Csehszlovákia jelentősége az közép-európai együttélésben" témáját hasonló rövidséggel lehetne tárgyalni.

2001. XII. 10.
(Kövér Gábor fordítása)