Események
Bohumil Doležal politikai jegyzetei index hozzászólásaikat várom

 

Hogyan lehet a legjobban megszabadulni Klaustól

A cseh politikai helyzet e pillanatban viszonylag áttekinthető. A négyeskoalíciónak egyelőre a legnagyobb nehézsége saját fizikai létével van. Ha a szociáldemokratáknál, úgy tűnik, a kormány és párt vezetése a jövőben egymástól függetlenül létezik majd. Így könnyen előfordulhat, hogy az egyetlen stabil demokratikus párt címét az ODS szerzi meg. E lehetőségre kétségtelenül sokaknak libabőrös lesz a háta a Hradzsinban és környékén - ez esetben valószínűleg teljesen jogosan.

Attól a pillanattól kezdve, hogy a Polgári Fórum destabilizációjának első jeleire 1990 őszén Václav Klaus lemászott Václav Havel hátáról és a saját lábára állt, úgy garázdálkodik a politizáló értelmiség és furcsa csoportjai körében, mint a tyúkólban járó görény. Minden kísérlet eltávolítására - a Polgári Mozgalom 1992-es választások utáni szétesésétől a szarajevói merényletig - szégyenteljes kudarccal végződött. Mostanában szebb napok virradnak: Jiří Pehe-nek köszönhetően egy ideje Klaus ellenfelei az önző politikai pártokat és a despotikus államot féken tartó civil társadalom és független kezdeményezések ideológiájának tudományos alapjához jutottak. A Nagy Manipulátor elleni hadjárat rögtön két szinten bontakozik ki.

Mindenekelőtt újabb politikai párt alakul; ez így nem teljesen pontos, mert egyrészt egy új típusú párt alakul, másrészt (ami ezzel összefügg) egyelőre nem világos, hogy vajon valóban megalakul-e. Közismert nevekről beszélnek: Karel Schwarzenberg, Michael Kocáb, Jiří Pehe, Monika Pajerová, Vlastimil Ježek, Jan Švejnar, Jiří Lobkowicz, Petr Matějů, Slavomil Hubálek. A Szabadság Unió (Unie Svobody) csalódott disszidensein kívül itt Dřevíč-i fölhívás, az Impuls 99, a Köszönjük, menjetek el aláírói képviseltetik magukat. Kicsit úgy néz ki, hogy a kezdeményezés vezetői részéről, amely a politika civil javító tényezője szeretne lenni, végül is semmi másról nincsen szó, mint előnyös kiinduló helyzethez jutni, hogy újra bekapcsolódhassanak a politikai cirkuszba. Akkor most ki fogja a civil társadalom elárvult érdekeit megvédeni ezután?

Ne essünk pánikba: egy dolog valamit akarni és más valamiben sikeresnek lenni. Mindenképp különleges pártról van vagy lesz szó: mindenekelőtt az, hogy úgy tűnik, csupa tanácsadó állt össze. Így problémát okoz vezetőt találni. Úgy néz ki, hogy valakiben megállapodnak, s a kiválasztott aztán a nyilvánosság előtt energikusan tiltakozik.

A párton belül két szárny létezik: az egyik párttá akar alakulni és megkezdené a versenyt a szavazókért. A másik csak a már működő pártokra szeretne hatni, hogy kulturáltabbak legyenek. Az természetesen kétséges, hogyan hathat másokra egy tulajdonképpen nem is létező párt.

Az egyetlen politikai szubjektum, melynek félnivalója van ettől az új párttól, a Szabadság Unió. Az ODS, a kereszténydemokraták és alapjában véve a szociáldemokraták is stabil választói háttérrel és legalább alapjaiban világos programmal bíró pártok. A Szabadság Unió mindkettő híján van: könnyen előfordulhat, ha az általa elért választói támogatottságban osztoznak, kétszer semmi lesz a vége.

A hadjárat másik szintje a Cseh Televízió körüli parázsló válság. Ez újra kitöréssel fenyeget, mert a parlament választja a Cseh Televízió Tanácsát. A választási bizottság tisztogatást hajtott végre a jelöltek között, néhány ajánló szervezetet és néhány híres személyiséget megrövidítették. A tévés aktivisták ezért civil ligát alapítottak, melynek célja nyilvánvalóan túlnő a televíziós patálián. "A politikai pártok pillanatnyi hatalmi érdekei fölött álló alapvető demokratikus elveket érvényesítésére" törekszenek. És mert a "politikusok nyomása a médiára korlátozza az információ terjesztésének szabadságát s deformálja a normális politikai életet" úgy döntöttek a politikai pártokon kívüli civil kommunikáció platformját keresik. Mindezt személyes összejövetelek és találkozók formájában teszik majd, egészen a választásokig.

A Charta '77 egykori aláírói, exkommunista írók, a szórakoztatóipar kapitányai a kezdeményezők,(nem emlékeztet ez a bársonyos forradalmat követő cirkuszra?), akiknek a politikai normalitásról különös elképzeléseik vannak: az egyik oldalon vannak a "személyiségek" (vagyis ők), a másik oldalon a plebs, amely a gyűléseken és a tereken álldogál majd. És ennek a leghanyatlottabb politikai pártnak tagjai és szavazói között nagyobb hitelesség és legitimitás ervényesül.

A kezdeményezők közül ezúttal sem hiányzik Pehe úr és Kocáb úr, e párt-nempárt alapítói. Ahogy Karel Havlíček mondta, jó annak, aki hideget és meleget egyaránt tud lélegezni! Ha az egyik nem sikerül, a másik bejöhet.

A legvalószínűbb természetesen az, hogy Václav Klaus újra ellenáll.

Uádlosti (Események) 2001. V. 23.